 |
 „Mondd: ’Az Istentiszteletem az áldozat[i állat]om, az életem és a halálom Allahot illetik, a teremtmények Urát!’” (Korán, 6:162)
Az ája hírül adja, hogy a kimagasló vallási érzület a hívő egész életét áthatja. A hívő ember egész életét a Korán ájáinak megfelelően rendezi be. Igyekszik mindennapi életében alkalmazni azokat az ájákat, amiket rendszeresen olvas és amelyeken elgondolkozik. Figyel arra, hogy reggeltől estig, attól a pillanattól kezdve, hogy felébred, egészen addig, amíg újra elalszik, a Korán erkölcsi tanításainak megfelelően gondolkodjon, beszéljen és viselkedjen.
Vannak azonban olyan emberek, akiknek hiányos a tudásuk a vallás erkölcsiségét illetően; azt gondolják, a vallás csupán bizonyos időkre és Istenszolgálati formákra korlátozódik, ezért életüket – nagy hiba ez – „Istenszolgálatra szánt időre” és „egyéb dolgokra szánt időre” osztják. Istenre és a túlvilágra csupán akkor emlékeznek, amikor imádkoznak, böjtölnek, hozzájárulást adnak javaikból vagy zarándoklatra mennek. (Magasztaljuk Istent, a Mindenhatót.) A nap illetve az év többi részében viszont elragadják őket az evilági élet ügyes-bajos dolgai. Az evilági élet számukra egy „nagy rohanás tele gondokkal”. Ezeknek az embereknek tipikus, saját életük van, saját céljaik, sajátos módon értelmezik az erkölcsöt, sajátos módon látják a világot, és megvan a maguk értékrendje, mely távol esik a Korán erkölcsiségétől. Nyilvánvaló, hogy ezek az emberek valójában nem tudják, mit jelent a Korán erkölcsisége, és nem tudják, mit jelent ennek alkalmazása a gyakorlatban.
Aki a Korán erkölcsiségét választja útmutatójának, annak az élete természetesen teljesen másképpen alakul, mint ezeké az embereké. Az ilyen ember nem felejti el, hogy ő is az Isten által teremtett sors része, és aláveti magát Istennek, bízik Benne. Sohasem érzi magát kellemetlenül, nem boldogtalan, nem fél, nem aggódik, nem veszíti el a reményt, nem látja negatívan a dolgokat, ha pedig valamilyen nehézség éri, nem esik pánikba.
Minden eseményre feltétlenül úgy reagál, hogy az megfeleljen az Isteni útmutatásnak, és elnyerje Isten elégedettségét. Minden szavával, minden döntésével és cselekedetével azt mutatja, hogy a Korán erkölcsisége szerint él. Tudatában van annak a felelősségnek, hogy – ahogyan az ája is hírül adja – állandóan a Korán erkölcsét kell követnie. Ezért azokban a dolgokban, amiket meg kell tennie, figyelmes és pontosan azt teszi, amit kell, ugyanakkor pedig igyekszik úgy viselkedni, hogy azzal, remélhetőleg, elnyerje Isten tetszését.
Bu makale şu lisanlarda da mevcuttur; Türkçe.
Bu eser 89 kez incelendi.
|
|
|
