 |
 „Ti emberek! Ti, mint szegények [egyedül] Allahra vagytok utalva. Allah azonban az,aki nem szorul senkire, és aki magasztalásra méltó.” (Korán, 35:15)
Ha valaki mélyen elgondolkodik a hit igazságain és ezek tükrében látja Isten tulajdonságait, sokkal jobban és sokkal közelebbről meg fogja ismerni Őt. Aki pedig kezdi jobban megismerni Istent, és kezdi mindig mindenütt az Ő megnyilvánulásait látni, ennek köszönhetően eljut odáig, hogy megfelelően felmérje Istent.
A hit igazságairól szerzett alapos tudás és a hit igazságain való elmélyült gondolkodás eredményeképpen az ember sokkal jobban megérti a következő igazságot: a Földön élő összes ember, és minden, ami velük történik, minden pillanatban Isten felügyelete alatt áll, Isten mindenről tud. A több trillió sejt, ami a testet alkotja, a világon élő több milliárd ember teste, és minden élő, aki az Univerzumban létezik, Isten akaratából létezik és Neki köszönheti az életét.
Minden mozdulatuk Isten akaratából valósul meg és Isten ellenőrzi őket. Egyértelmű, hogy egy ilyen rendszer fennmaradásához végtelen erőre, végtelen tudásra, végtelen értelemre és intelligenciára van szükség. Ha csupán ezen az igazságon elgondolkozunk, közelebbről tanúi lehetünk Isten végtelen tulajdonságainak és kellőképpen felmérhetjük az Ő végtelen erejét.
Isten a Koránban még egy aprócska legyet is a hit igazságainak példájaként mutat be és azt mondja, hogy aki ezek után nem vesz tudomást az igazságról, az nem fogja tudni igazán felbecsülni Isten erejét:
„Ti emberek! Példabeszéd hangzik el! Hallgassatok rá! Akikhez Allah helyett fohászkodtok, azok még egy legyet sem tudnak teremteni, még akkor sem, ha [mindannyian] összefognának erre. Ha pedig a légy valamitől megfosztja őket, nem tudják azt visszaszerezni tőle. Gyenge az, aki kér, és az is, ami a kérés tárgya. Nem mérték föl Allahot az Ő mértéke szerint. Allah erős és hatalmas.” (Korán, 22:73-74)
A Korán egy másik ájájában is azoknak a helyzetéről van szó, akik nem gondolkodnak el a hit igazságain, Isten azt mondja ezekről az emberekről, hogy nem félnek Istentől:
„Mondd: ’Ki lát el benneteket az égből és a földből, vagy kinek van hatalma a hallás és a látás fölött? És ki hozza világra az élőt a halottból és a halottat az élőből? És ki irányítja az Igét?’ Azt mondják majd: ’Allah.’ Mondd: ’Nem akartok hát Istenfélők lenni?’ Íme ez Allah, a ti igazi Uratok. Mi egyéb lenne az Igazságon túl, mint a tévelygés? Hogy fordulhattok el így Allahtól?” (Korán, 10:31-32)
Az ájákból világossá válik, hogy a hit igazságainak keresése és a róluk való tudásszerzés, a hit igazságain való tudatos elmélkedés eszköz kell, hogy legyen abban, hogy az ember szilárd bizonyossággal értse, minden élő és élettelen minden pillanatban Isten felügyelete és irányítása alatt áll. Ez a felfogás pedig egy teljes alávetést fog eredményezni Istennel szemben. A hívő, aki ismeri testének bonyolult rendszereit és az ezekben található finom egyensúly meglétét, és elgondolkodik ezen, az megérti, hogy sem az intelligencia, amely ezt a tökéletesen működő rendszert létrehozta, sem pedig a teste maga, nem az övé. Tudja, hogy amit testnek nevezünk, az atomok felépítette sejtek összessége, az atomok pedig sem nem tudatos, sem nem érző vagy gondolkodó részecskék. Ha ezen az ember elgondolkodik annak az lesz az eredménye, hogy bizonyossá válik abban, hogy minden sejt, sőt minden atom Isten parancsára és akaratával mozog. Megérti, hogy egyetlen esemény egyetlen mozzanatában sincsen szó semmiféle szerencséről vagy véletlenről.
Bu makale şu lisanlarda da mevcuttur; Türkçe.
Bu eser 47 kez incelendi.
|
|
|
